napi értékes információ.
forrás:Népszava


"Lábszagérzékelő robot Japánból. Az ember leheletét és lábszagát érzékelő és azt pozitív vagy negatív megjegyzésekkel kommentáló, a tulajdonost fogmosásra vagy tisztálkodásra ösztökélő robotokat fejlesztettek ki japán kutatók - írta az Aszahi Simbun japán napilap. Az egyik, Kaori csan névre kerezstelt, nő alakú robot négyfokozatú skálán értékeli az ember leheletét. Elégedettségét az "Olyan, mint a citrus!" felkiáltással fejezi ki, rossz lehelet esetén pedig a "Vészhelyzet! Ez elviselhetetlen!" felszólítással figyelmezteti gazdáját. A másik, kutya formájú, Suntaró kun nevű szerkezet az ember lábát szagolgatja, és ha megfelelőnek találja, a tulaj lábához bújik, ellenkező esetben azonban ugatással és színlelt eszmélevesztéssel jelzi: ideje lábat mosni és zoknit cserélni.-MTI"



       olyan vagyok, hogy nem zárkózom el dolgok elől, amiket elvileg nem kedvelek. ennek jeléül végighallgattam az új Bring Me The Horizon albumot, a Sempiternalt - nem mintha a régieket ismerném. szeretem viszont ezt a zenei stílust, de leginkább talán ennél vagyok szelektálós. szóval azért ne hallgassunk már meg mindent, ne szeressünk már halálra mindent, amiben esztétikusan üvöltenek, kérem szépen. mindig azt hittem, hogy amit a fülünkbe engedünk jutni, az legyen szent és ne fajuljunk már mindenfelé, de rájöttem, hogy nem ilyen szilárd dolog ez..  szóval, meghallgattam, nem volt szar. mondom, ha már ennyien promózzák fészen, ezt nekem hallani kell. nem fogom részletesen értékelni.
azért, szeretem ha üvöltenek, isten bizony. bár ez a felszabdallak-egy-késsel dolog sem működik mindig. mozogni jó rá, átérezni jó, hallgatni mindenképp, jó. nekem könnyű is, mert voltam már közelebb ezekhez a dolgokhoz, mint most.

azért az animés szubkultúrát még mindig nem értem. én megpróbáltam, nem megy. béke.