úgy lennék most a kiskanál. simogatnám a hátadat, nézném, ahogy a szemhéj alatt vándorol a szemed, jobbra majd balra, mozog a sűrű szempillasor. kinyitod, fölnézel, olyan mint két félhold. nekem örülnek. a pici fekete szőrszálak az ágyon. a gyertya. a rádióban már rossz zene megy. mindenfelé szöszök szállnak.


"amikor az emberek jó zenét hallanak, honvágyat éreznek valami iránt, ami sosem volt az övék, és soha nem is lesz"
a stella vett egy futócipőt, kitalálta, hogy a szigeten fog futkorászni. azt mondta, addig én ülhetek a padon. arra gondoltam, hogy nézelődni fogok, vagy olyasmi. rózsaszín futócipőt.