arra gondoltam, hogy meghívhatnám H-t hétvégére. legalább meghálálnám neki azt a sok időt, amit náluk punnyadtam el. na jó, nem érzem, hogy bármit is meg kellene neki háláni. de még nem is volt nálunk, beugorhatna. főznék neki olyan cukkinis tócsnit, amit reggel láttam a tv-ben, hogy hogyan kell. nem gyakran kapcsolok tv-t, de reggel gyakran, főleg, ha egyedül vagyok. főzni pedig nem tudok, de ez a cukkini dolog megtetszett, meg egyébként sem tűnik bonyolultnak. lehet hogy egyik nap meglepem vele anyát, csak előbb letesztelném. meg venni kéne cukkinit. mert minden más van itthon hozzá, és ha cukkini-időszak lenne, még cukkini is lenne a kertben. elhatároztam, ha megyek angolórára, beugrok egy zöldségesbe vagy a piacra.
    néha tvzek anyával, olyankor leginkább egy régi, fekete-fehér film megy vagy egy idióta vígjáték vagy a paprikatv. tegnap este rászóltam, hogy ne nézzük már végig még1x a paprikasütést, mert reggel már a Stahl sütött paprikát, és nincs kedvem megismételni. egyébként sem szeretem azt a nőt. meg addigra már nagyon tudtam elméletben hogy hogyan kell paprikákat sütni.

és ha istenkirály vagyok, valami olyan dolgot kapok ami ehető és megközelítőleg így fest:

 

nem szoktam kajákról képeket posztolni. olyan gonoszság. meg egyébként sem szoktam. nem szeretek képeken ételeket nézni.