326



én ezt az egészet nem értem. nekem magamon kellene segítenem de nem tudom hogyan és azt sem tudom, van-e szükségem a saját magam segítségére. minden bizonnyal nem. néha nem érzek mást csak a feszültséget. de őszinte feszültséget. ha jó, nagyon jó, ha rossz, nagyon rossz. nincs köztes állapot, nincs átmenet. és a közhelyek, de nem megy másképp. egy szakadt, fehér kendő amit a derekamra tekerek, ennyit ér egy lélek. és az idő rettenetesen lassan telik. pedig már veszettül kíváncsi vagyok ennek az életnek a végére.


just a perfect day.

2 megjegyzés: