kívül bepúderez. belül kipúderez.



álmos alak vagyok, aki sosem figyel, magában, titokban kicsit mindig alszik. nagyon kevés ember mellett érzem, hogy ne hagynának kicsit is aludni, viszont ez sosem az ő hibájuk, az enyém.
egyébként mindig azt hittem, hogy meghalnék, ha olyan időszakom lenne, hogy én ne szeressek valakit, de kezdek rájönni; jó nagy hülyeség volt. "meghalok"- ezt is de gyakran mondjuk, már mindenre. túlzás, értem én. meghalok, ha nem találunk egy McDonald's-ot. meghalok, ha nem hallgathatok zenét. meghalok, ha nem leszel az enyém. aztán egyikük se hal meg. ilyenkor mindig azt gondolom, hogy ha a Meghalok egyszer bedühödne, megölné azt a szerencsétlent, aki nem talált McDonald's-ot, megölné azt, aki nem hallgatott zenét és azt is, aki nem kapta meg kiszemeltjét.
és a végén mégis mindannyiunkat el fog ütni egy-egy nagy busz. ilyen ez az elkúrt isteni igazságszolgáltatás.

már egy ideje próbálkozom versírással, de mindig olyan eredményre jutok, hogy inkább tudom elképzelni az irományaimat egy sereg kapucnis suttyó előadásában, rappelve, mintsem egy szépirodalmi felolvasáson valami félsznob idióta szájából. rossz vagyok és mocskos. el fogok bukni, mielőtt még rájönnék, hogy egyébként tényleg abszolút tehetségtelen voltam. természetesen teljes tudatában vagyok annak, hogy nem tudok írni, de mit tegyek; élvezem.