akkor nem irányítok már egy ideje semmit, az biztos. minden magától megy. le a mélybe. minden egyre sivárabb, egyre nagyobb a teher. nem vagyok kibaszott jó kedvemben, hogy meginvitálásodnak eleget téve elmenjek állatvédeni. nem, nem ismerem a zenédet. és még ezeknek a rohadt narancsoknak sem olyan az ízük, amit szeretni tudnék. és erről még csak nem is a narancsok tehetnek. dilemma. de divat lett utálni az embereket, csak tudnám miért jó ez bárkinek is. persze, mert bölcsebb vagy, meg mindent értesz, ami körülötted folyik de magadat nem érted mert magát senki sem értheti de te egy irtóra imtelligens és fejlett ember vagy. milyen divatos is ez a szín, ez a forma, ez a mérhetetlen rosszindulat. belenyugodni mindenbe. majdnem mindenbe. úgy elromlani, hogy még tetszen is. milyen boldog vagy. és milyen boldog is voltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése