II.

nagyon várom nem csak a filmestet, hanem a jövő heti (szerda-péntek) vízi tábort is. az utolsó esélyem ebben a tanévben, hogy legyen gáborom. mert szentül hiszem, vagy szeretném hinni, hogy jobb lesz, ha lesz.
vagy ugyanolyan marad minden. legyen így vagy úgy; én ugyan olyan kibírhatatlan maradok mind szerelmi, mind minden téren..

egyébként az elmúlt  hetekben csodálatosan kommunikatív voltam a közeli környezetemmel. mégsem érzem, hogy jobb lenne csupán azért, mert kiiktattam a félelmet; hogy antiszociálissá fogok süllyedni.
amúgy közölném - bár nem tartozik ide - hogy ha még egyszer meghallom a Hangover c. számot, bármilyen kreatív feldolgozásban, átállok a sötét oldalra és lemészárlok pár száz embert. köszönöm. (nem, nem keménykedem, de ha megszólal a retkes dallama -idézem- ájgáröheengovö vóóóóó-ó akkor egészen földöntúli érzés uralkodik el rajtam ......)

amikor kisebb voltam, voltam egy tök menő táborban. akkor tanítottak minket a nagylányok, hogy hogyan is kell menőn táncolni. hát ha menő nem is éppen voltam, de ez a dal megmaradt az egész mindenségből:
[meg az is megmaradt, hogy egy felsős csaj, brigitta beleejtette a CD lejátszóját a WC-be és a májkrémbe mártogatva ettük a cukros brióst, mert ebből a kettőből volt sok.]