persze hogy van.
persze hogy adok.



az van hogy gólyatábor. elhatároztuk, hogy olyan 2-3óra derekán kiviszzük a mi kis tízágyas szobánkból a szekrényt mire bejött egy fiú és elkezdte üvölteni, hogy neeeeeeee, ez lapraszereeeelt! mire leesett az eleje és nem tudtuk visszarakni. úgy sehogy semmit sehová. majd elhatároztuk hogy meglesünk egy félrevonult párt a wcben, úgy hogy felülök mira nyakába mire megmozdultak és mira elkezdett velem rohanni és bevertem a fejem az ajtófélfába majd lelógatott a hátára és leestem és megint bevertem a fejem. a patkányméreg a barátod főleg ha versolvasásról van szó.

meg még az van, hogy baromira kellett a társaság és végre megkaptam. én csak körülnézni szeretek a zűrzavarban ami szabadon fonja karjait körülöttem.
crystal fighters éljen.

egyszer még felfedezem, hogyan lehet a szép költői képeket a piszokkal keverni úgy hogy ehetőt kapj.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése