ha kinyitom az ablakot, hideg lesz.
ha nem nyitom ki az ablakot, megöl az oxigénhiány.


á. akármivel törlöm a szemüvegemet, koszos marad. lehet, hogy szimplán hagynom kellene öntisztulni, már ha tud olyat egyáltalán. és igen, szerencsésen beteg lettem, úgy tűnik. azért nem fogok itthon maradni, mindenesetre a művfakt előadásomat el fogom halasztani, ha csak nem kapok mérhetetlenül csillapíthatatlan kedvet az elkövetkezendő pár órában, hogy utána keressek a görög irodalom szépségeinek. biztos ami biztos, kikölcsönöztem ehhez még pénteken egy kurvavastag könyvet ami becses nevén a világirodalom története, gond csak az volt, hogy nem fért be a táskámba. az ember egyébként is milyen okosnak látszik már, ha ezeroldalas könyveket szorongat az oldalán. na meg ha szemüveges. a kettő közül egyik sem igaz, de próbálkozni azért lehet. azt képzelem, hogy hermióne gréndzsör vagyok a megtestesült ártatlanság és szépség. a nehézkes hajtömeg váratlanul gigantikus koponyát rejteget maga alatt, melyet nem szégyellek mutogatni a kíváncsiskodók előtt. kivéve, ha nem kíváncsi rá senki.
 a 48 órás napokat tudnám értékelni, ahogyan a soha-el-nem-alvás képességét is.


 
 

2 megjegyzés: