november 24-én lesz a csodálatosanfantasztikus szalagavatónk. szóval folynak a táncpróbák, ami alatt a lányok 80%-nak hányingere van, nekem is. ennyi forgást.. jó, igen, tudom, hogy a részét képezi, de akkor is...
a tavalyiak zenéje is halálgáz volt, a miénk csak simán kínos, ami azért jó. ilyen keringő, de ilyen spanyol nyelvű latin vmi. így visszaolvasva, fényes szókincsem van ma, ismétlésekkel... - azaz nem csak ma.
ja és legközelebb nem iszok előtte kávét. nem is szoktam kávét inni. mi ez? meg miért nem lehet benyomni vmi jó muzsikát és csak simán ugrálni rá?? jó, igen, persze hogy nem lehet.
   mostanában csoportváltozások történnek a suliban és a német csoportokat össze-vissza kutyulta, rendezte valami nagyonkreatív emberszemély és most legalább egy csoportban van velem G. haha. most ez jó nekem, meg kellett? nem tudom. értelmetlen vagyok, nézzétek el. amúgy jó kedvem van. de miért kell jövőhéten négy dogát írni?

eleged lehet már belőlem.
-mi az : piros, kicsi, kerek és gurul?
-...(???)
-elcseszett nagy kék kocka!!!

szóval ezután az igazából nem is poénos kitérő után: hova menjek továbbtanulni? mert én még minden nem tudom, ami durva. ezt én nem akarom eldönteni. ezt nem akarom még eldönteni, évek múlva sem akarom eldönteni. én már tényleg nem és nem is akarok foglalkozni a kérdéssel. továbbtanulás? érettségi? mi az nekem! egy csomó ember túlélte... (csak én nem fogom tudni)